Kagylótutaj XL – Pistia Stratiotes

• A vízi saláta vagy vízi káposzta egy lebegő, nem ehető tavi növény, melynek levelei elmosódottak, és salátafejekre emlékeztetnek.
• Minden levél mély bordákkal, párhuzamos erekkel, csipkézett élekkel rendelkezik, és nincsenek jelentős szárak.
• A vízi saláta apró, jelentéktelen fehér vagy halványzöld virágokat hoz a lombozatba rejtve, nyár végétől késő őszig virágzik.
• A vízi saláta édesvízi körülmények között nő a legjobban, és 11-12 óra teljes napfényt igényel (vagy nagy melegben foltos fényt).
• Emberek és háziállatok fogyasztásával mérgező.
• Trópusi eredetű úszó növény.
• A kerti tó vizét árnyékolja és szűri, bojtos gyökérzetére előszeretettel ívnak a halak.
• Ajánlott vízmélység: úszó növény
• A kifejlett növény magassága: 2-10 cm a vízfelszín felett

A kagylótutaj vízi saláta néven is ismert.

A víz tetején lebegve indákat és azokon kis növényeket növesztve szaporodik, ha jó a helye, elég gyorsan. Gyökereire előszeretettel ívnak a halak, az ivadéknak is jó búvóhely. Trópusi növény, ezért a szabadban csak a fagyokig tartható. Tavasszal először árnyékos helyre tegyük, ha megedződött, napsütéses helyen is szépen fejlődik.

A vízi saláta Afrikából, a Nílusból származik, de világszerte elterjedt a vízi kertekben és tavakban. 

A víz saláta előnyei :

A vízi saláta kiválóan alkalmas a tó vizének megtisztítására a bomlási melléktermékektől, és gyakran használják a víz egészségének megőrzésére a halak és a vízi élőlények számára.

Ez a növény az algák virágzását is csökkenti azáltal, hogy blokkolja a napfényt a vízben, és felhasználja az algák virágzásához szükséges tápanyagokat.

Kis halak számára menedéket nyújtó vízi kertekben termeszthető, de a nagyobb halak, mint a koi, a sügér és az aranyhal, megrághatják és károsíthatják a növényeket.