Lótusz Green Maiden

A Nelumbo Green Maiden egy nagyon virágzó lótusz, melynek színe rózsaszínről sárgára változhat a virágzás 3 napos időszakában.

A lótusz (szanszkrit és tibeti nyelven: padma) már a történelmi Buddha megjelenése előtt is a tisztaság és a szépség szimbóluma volt.

Azonban igazán nagy kultusza a buddhista művészetben és irodalomban alakult ki.

A lótusz a sárban és iszapban gyökerezik, de levelei és virágja magasan a víz színe fölött található.

Ezért különösen alkalmas a buddhista tanítások alátámasztására. Más vízinövények is virágoznak a víz fölött, de a lótusz virágzata az egyetlen, amelyik erős szárának köszönhetően 20-30 centivel a vízfelület fölé képes kiemelkedni.

A lótuszt a buddhizmusban mély tisztelet övezi, megjelenik az összes buddhista irányzatban és a buddhista művészet mindegyik ágában.

Megtalálhatók buddhista textíliákon, kerámiákon, szobrokon és az építészetben is1.

A buddhista művészetben a teljesen kivirágzott lótusz a megvilágosodást is jelképezi, míg a zárt bimbó a megvilágosodás előtti időszakot.

A félig nyílt virág, amelynek a közepe nem látható, azt jelenti, hogy a megvilágosodás a közönséges látáson túl van.

A sárból, iszapból táplálkozó lótusz gyökerei képviselik a beszennyeződött emberi életünket.

Ahogy a lótusz szára a vízen keresztülnőve éri el ragyogó napfényét, ugyanígy mi is az emberi tapasztalatainkon és szenvedéseinken keresztül jutunk el a megvilágosodáshoz.

Egy zen vers azt mondja: “Olyan tisztasággal éljünk a sáros vízben, akár a lótusz.”

Ahhoz, hogy kiemelkedjünk az iszapból és vízből, és hogy ‘virágozzunk’, hitre van szükségünk: önmagunkban, a gyakorlásban és Buddha tanításában való hitre.